Egy lemezgyűjtő tapasztalatai 3. rész

 Alig két hét és itt a CAMP, csupa nagy betűvel. Már tűkön ülünk BomBoLeee-vel (Pulisound), meg Pulival (Taxi Snd) vágjuk vissza a centit. Az utóbbi időben nem volt sok időm, hiszen vállalkozóként előre kellett dolgoznom, hogy a Camp alatt nyugodtan tudjak szórakozni is.Azért a nagy melegben írtam még 10 oldalt a lemezgyűjtésről, szóval bár az elképzelés az volt, hogy mindjárt elérünk a lemezek, cd-k, kazik értékéhez, még jöjjön egy kis elmélkedés, hogy mitől is függ ez.

A hanghordozók fajtái, besorolása és az a fránya ár/érték

 Mai - nem túl rövid - részünkben a hanghordozók fajtáival, rövid történetükkel ismerkedhetünk meg, valamint besorolásukról és az értékükről (árukról) is szolgálok néhány példával , meg néhány trükköt is elárulok, amire érdemes figyelni.

 A hanghordozók fajtái

 Alapvetően a hanghordozókat analóg és digitális formátumokra érdemes felosztani, vagy pedig fizikailag megfogható és virtuális adathordozókra, valamint az úgy nevezett streaming platformokra. Nem nagy titok az analóg technikával készült hanghordozók közé tartozik a vinyl és a kazetta, míg a cd, minidisc vagy a számítógépekkel létrehozott adatok digitálisak, és ez utóbbiak még fizikálisan is nehezen megfoghatók.

 Egy – két gondolat az értéket befolyásoló tényezőkről - a besorolási rendszerről még egyszer

 Amikor lemezt, cd-t, kazit veszünk vagy adunk el, objektív és szubjektív tényezők alapján próbáljuk meg a tranzakciót lebonyolítani. Az objektív tényezők közül egyre többen használják a discogs-on fellelhető Goldmine Standard minőség besorolási rendszert, amely persze kicsit félrevezető, ha nem olvasunk utána. Ehhez már a múlt írásban is adtam egy-két támpontot: tulajdonképpen még a Good (jó) besorolású (ami alatt csak egy kategória van a fair – ez az egyetlen, ami nem játszható le) is végig jól játszható hanghordozót jelent. A kategóriák inkább a hanghordozó állapotát írják le, főleg a discogs-on és a facebook adásvételi csoportokban bírnak nagy referenciával. Az egyik legfontosabb buktatója, hogy a neten könnyen mond valaki bármilyen kategóriát, az csak kibontás és lejátszás után derül ki, hogy milyen állapotban is van az adott hanghordozó. Hozzá kell tenni, hogy e rendszer alapján a borítókat is külön értékelik, és abban az esetben, ha valaki befektetési céllal vesz hanghordozót érdemes is ezzel bajlódnia. Az egyes hanghordozóknál külön táblázatban jelzem, hogy pontosan mit is jelentenek az adott formátumokra ezek a besorolási tényezők.

 Aztán vannak más, már talán fontosabb objektív értékbesoroló tényezők. Egy hanghordozó értékét leginkább a kiadott példányszám határozza meg. A kiadott példányszám természetesen erős összefüggést mutat a kiadás idejével, helyével, pl. a 80-as években a cd kiadás még elég gyerekcipőben járt, így az ekkor kiadott cd-k drágábbak, nagyobb értéket képviselnek. a hazai hip-hop, reggae, jazz, punk kiadványok árai néha eléggé elrugaszkodottak a hétköznapi szemlélő számára. Főleg, ha az vinyl kiadványt jelent. Érdekes módon az első magyar hip-hop album (Fenyő Miki: Jól nézünk mi ki), elég olcsón kapható vinylen, nagyon egyszerű okból kifolyólag: eredetileg azon jelent meg, méghozzá nagy példányszámban. A reggae (ide számítok minden karibi stílust) kiadványokat nézve a nemzetközi  kiadványok közül a nagy példányszámban kiadott főleg 1990-es évek cd-i a legolcsóbbak, míg a vinylek néha sokkal drágábbak.

 Hogyan számoljuk az árakat/értéket

 Az első legfontosabb szabály, amit nem lehet eleget hangsúlyozni a Discogs árai csak iránymutatásnak jók. Először is nézzük meg, hogy milyen különböző minőségi kategórák léteznek, és azok milyen árat jelentenek. Vegyünk egy mindenki által közkedvelt lemezt a Bob Marley & The Wailers - Legend című albumát és állapítsuk meg árát/értékét lépésről-lépésre.

Miután megnyitottuk a discogs-ot akár be is írhatjuk a fenti keresősávba az előadót és az album címét. Ennél jobb megoldás az, hogy egyszerűen írjuk be a hanghordozón található azonosító számot az én LP-men ezt találtam 206 285-620. Ha ezt írjuk be a keresőbe, akkor már esélyesen a megfelelő lemezt találtuk meg. Ellenőrizzük a kiadás országát, az évet, ha egyezik megtaláltuk, a mi albumunkat. Most jöhet az értékének a körülbelüli belövése, ehhez el kell döntenünk, hogy milyen állapotban van albumunk. A Discogs, ahogy már írtam a Goldmine Standard alapján dolgozik, ebben a következő kategóriákat különböztetjük meg.

 A Goldmine Standard minőségi besorolása

 5 kategória:

Mint (M, kifogástalan/tökéletes/szűz, fóliázott bontatlan hanghordozó)

Near Mint (NM/M-, közel tökéletes, keveset játszott, látható karc, szennyeződés nincs sem borítón, sem a hanghordozón)

Very Good Plus (VG+, nagyon jó állapotú, kevéssé használt hanghordozó, hajszálkarc belefér, a NM 50% - át éri)

Very Good (VG, jó állapotú, láthatóan használt hanghordozó, a NM 25%-át éri)

Good/Good Plus (G/G+, gond nélkül játszható hanghordozó alapzajjal, a NM 10-15%-át éri)

Poor/Fair (P/F, rossz állapotú, teljesen nem lejátszható hanghordozó, a NM max. 5 %-át éri)

 Ezután a Discogs-on megkeresni, hogy mennyit kérnek érte Mint/Near Mint állapotban, és azt az árat kell csökkenteni, olyan módon, ahogy a bővebb leírás alapján besorolnánk hanghordozónkat. Ilyenkor legyünk nagyon szigorúak, konzervatívak, ha később nem akarunk reklamációt az adás-vétel után. Én egyébként mindig készítek felvételt a hanghordozókról (kivétel cd), ezzel is segítve a vevőt a döntésében.

Jó tanács: Az eladók nagy része nem tartja magát ehhez a besorolási rendszerhez, valami kiskaput mindig találnak. Ez azért van, mert egyébként rá sem kattintanánk egy internetes vásárlásnál a hirdetésre, hiszen az esetek nagy többségében egy-egy használt lemez (tisztelet a kivételnek) VG besorolású.. További probléma, mi van akkor ha egy hanghordozónak hiányzik a borítója, pedig az NM minőségű? Ilyenkor mivel a borító és a hanghordozó szerves egészet alkot, 50 %-kal olcsóbban kell(ene) adni az albumot.

A hanghordozók fajtáinál egy példán keresztül bemutatom, hogy a GS minőségi besorolása alapján mennyit kéne kérni egy lemezért különböző állapotban.

 A kínálat - kereslet aránya: jelenleg inkább eladni akarnak, nem venni

  Ami a szubjektív érték/ár befolyásoló tényezőket illeti: szerintem ezek határozzák meg a leginkább az eladási árakat. Alapvetően a kereslet – kínálat törvénye itt is áll, ha valaki meghatároz egy árat, azt mindig a piacon lévő vevők döntik el, hogy megéri – e számukra az adott összeget. Az, hogy mit ír/ mond a discogs például sok esetben lópikulát sem ér egy igazi adásvételi szituációban.

Először is sok minden miatt jelenleg egész Európában, de főleg Magyarországon egyértelműen kínálati piac van, mindenki próbál a cd-itől, a kazettáitól, de még akár a vinyleitől is megszabadulni. A vásárlók pedig próbálnak minél olcsóbban, minél jobb vételt elérni. Nem ritkán a reggae cd-k, és a néhány tömeggyártásban kiadott kazetta darabja 500 - 1500 Ft - ért cserél gazdát. Ha megnézzük akkor jelenleg a karibi stílusok közül a klasszikus roots/dub, és az újabb (UK) dub keresettebb, míg a 20 évvel ezelőtt még nagy népszerűségnek örvendő dancehall iránt a kereslet megcsappant, nehezebb is eladni. Pontosabban nem annyira a reggae kedvelők, mint inkább a hip-hop arcok érdeklődnek irántuk.

 Nyilván a formátum sem mindegy, például itt vannak a 78-as shellac (gramofon) lemezek. Elméletileg sokat is érhetnének, azonban aránylag kevés ember rendelkezik megfelelő technikával, hogy lejátsza őket, és ha nincs, aki megvegye őket az árak nem tudnak magasan maradni. A kazetták is ebbe a kategóriába esnek jelenleg, leginkább a megfelelő lejátszók hiánya miatt tudnak az áraik alacsonyan maradni, néhány újabb kiadású hip-hop kazettától eltekintve. Azonban abban biztosak lehetünk, ahogy egyre több újonnan gyártott lejátszó kerül forgalomba, a kereslet ismét emelkedni fog, ez a trend az USA-ban már egyértelműen látszik.

 Nem mindegy, hogy mennyit ér a forint

 Egy érdekes tényező a magyar forint értéke a különböző valutákhoz. Nyilván egy magas euró/dollár/font átváltási árfolyam befolyásolhatja az értéket (az árat mindenképp) is. Jelenleg a tapasztalatom azt mutatja, hogy a discogs-on a paypal-os vásárlás esetén az eurónál kb. 400 Ft-al kell megszorozni a végösszeget.

 A postaköltség problémája, eladáskor beleszámoljam-e?

 Aki szokott rendelni a discogs-ról vagy a bandcampről, az mindig morfondírozik, hogy ha majd eladósorba kerül a lemez, milyen mértékben számítsa bele majd a postaköltséget a lemez árába. Nehéz itt jó gyakorlatot mondani. Ha kereskedői szemlélettel nézzük, ugye érdemes egy hanghordozóra levetíteni az árat postaköltséggel. Pl. ha rendeltünk (postával együtt) 50 euróért 5 nagylemezt, akkor egy nagylemez ára 10 euró (postával együtt). A mindenkori euró árfolyam alapján érdemes átszámolni, persze ilyenkor azt nekünk kell eldönteni, hogy vajon benyeljük az árfolyamveszteséget a vásárlás és az eladás időszaka között. Másrészről arról se feledkezzünk meg, hogy a legtöbb esetben, amikor eladunk a postának és a csomagolásnak itthon is lesz költsége, nyilván ez a mennyiségtől (esetleg súlytól) igen változó lehet, de az előbbi technikával tulajdonképpen kétszer számoljuk fel a postaköltséget. Egyszer mikor megállapítjuk az egységárat (hiszen abba már beleszámoltuk a külföldi posta költségét), majd még a hazai feladás költségét is hozzáadtuk.

 Minél messzebbről érkezik a lemez, annál drágább lesz a végszámla

 Egy másik teljesen jellemző probléma, amivel érdemes szembenézünk, hogy minél messzebbről érkezik egy lemez, annál drágább lesz a postaköltség, sőt ha az Unión kívülről rendelünk (pl. Angliából, Svájcból) akkor még a vámmal is számolnunk kell, ami a Magyar Posta meglehetősen nehezen átlátható rendszere miatt nem könnyű előre kiszámolnunk sem. A különböző lemezboltok sokszor kisebb árat említenek meg az elküldött csomagra, mint mi fizettünk érte, hogy így legalább egy kicsit spóroljanak nekünk. A postaköltséget csak úgy tudjuk megkerülni, ha vagy óriási tételt rendelünk (változó, de általában 150 - 300 eurónál már a legtöbb eladó a discogs-on elengedi a postaköltséget), vagy az adott országban élő barátunkat, ismerősünket kérjük meg, hogy ő rendelje meg. Persze ennek vannak buktatói: a pakkunk valószínűleg később érkezik meg,

 Ha regisztrált (nyomonkövethető) küldeményként adják fel magasabb a végösszeg

 Egy másik áremelő tényező a külföldi vásárláskor, ha regisztrált/ajánlott (azaz nyomonkövethető) küldeményként adják fel a lemezeket. Bizonyos eladók ebből még egy darab esetén sem engednek, és minél rosszabbak a tapasztalataik a hazai postával, annál inkább ragaszkodnak ehhez. A saját tapasztalatom szerint az unión belül még nem tűnt el csomagom (kb. 6-7 éve rendelek lemezeket külföldről), USA-ból viszont még egyszer sem ért ide a nekem elküldött csomag (na jó talán 2-3- szor küldtek, sosem rendeltem magamtól). Ez alapján azt mondanám, hogy ha az eladó nem köti ki az ajánlott küldeményt, akkor érdemes úgy rendelni.

 Csomag vagy levélküldemény

 A másik, ahol egy kicsit lehet faragni a postaköltségből, az, hogy nemzetközi csomagként, vagy levélküldeményként kezelteti a feladó a pakkot. Ugyanis ez utóbbi esetén postán maradó küldeményként olcsóbban kijön a matek (kb. 5 %-al olcsóbb) nyilván nekünk annyival kellemetlenebb, hogy be kell slattyogni a helyi postára. A jó hír, hogy nemzetközi viszonylatban a postán maradó küldeményről mindig kell kapnunk értesítést. Néha ezt azért a helyi postavezető elfeledheti, így érdemes kb. 8-10 napokon rákérdezni (ennél tovább ritkán tart egy unión belüli küldemény megérkezése), hogy esetleg jött-e nemzetközi küldemény.

 Többet ér, mert dedikált?

 Egy érdekes kérdés, hogy vajon a birtokunkban lévő hanghordozó értékét/árát növeli-e, ha aláírta az előadó? Az én véleményem szerint, ha még él és turnézik, vagy jól elérhető akkor nincs akkora jelentősége a szignójának. Amint meghal az előadó, vagy nem aktív már, esetleg feloszlott a banda, akkor akár emelhet is az áron valamennyit az aláírás, ennek mértéke azonban leginkább megegyezés kérdése. A zenekari hanghordozók esetén igazán az ér valamit, ha a megjelenés időpontjában aktív tagok mindegyike aláírja a lemezt, vagy legalább a front emberek. Hogy egy jó példát mondjak: az első Ladánybene vinyl-t, vagy kazit ne Hertelendy Annával irassátok alá, hanem inkább RasTamás-sal. A másik, hogy érdemes a megjelenés pillanatában szignóztatni egy koncert alkalmával, és akkor később ezzel már nem kell feltétlenül foglalkozni. A névre szóló aláírás egy kicsit rontja az eladás esélyét, ugyanis pl. egy Sebőnek címzett lemezhez érdemes keresni egy másik Sebőt. (persze azért ez nem ilyen egyszerű, és a legtöbb vevőt ez nem érdekli)

 Hol vásároljak? - Érdemes első körben megkeresni az előadót

 Az internet korában már a nemzetközi előadókat is el lehet csípni a közösségi médián, a hazai zenekarokról nem is beszélve. Én mindenképpen azt ajánlom, hogy első körben személyesen őket érdemes megkeresni, főleg cd kiadványok esetében, ugyanis jó eséllyel a fiók mélyéről egy fóliázott lemezt is előhúzhatnak. Amennyiben nem vagyunk túl „sznobok“ és nem kizárólag első nyomást keresünk valamiből, akkor a zenekari honlapok is segíthetnek, pl. az LB27 korábbi lemezeiből egész sok újranyomás elérhető még a srácoknál.

 A Discogs előnye - paypal rendszer

 Használt hanghordozók esetén hazai előadóknál szerintem a facebook marketplace, a Vatera, a Jófogáson is érdemes körülnézni, mielőtt a discogs-hoz fordulunk. Bár egy előnye mindig is lesz a discogs-nak, hogy fizethetünk paypal-lal, ami mindenképp nyújt egy kis biztonságot a vevőnek. Ugyanis, ha nem kapjuk meg a hanghordozót, vagy nem vagyunk vele elégedettek, egy rövid - angol nyelvű - reklamációs kérdőív kitöltése után visszatérít(het)i a rendszer a vételárat. Én egy bandcampen kifizetett cd pakk során több, mint fél évvel a fizetés után reklamáltam (elég türelmesen vártam, és megkerestem a kiadót több csatornán is, de válaszra sem méltattak), és simán visszakaptam a lóvét. 

A következő részben akkor belemegyünk a hanghordozók elég részletes ismertetésbe, és hogy Magyarországon ezek mennyire elterjedtek, az a néhány hazai reggae kiadvány (szerencsére egyre több) kb. mennyit ér! Akárhogy is ha jöttök Campre ugorjatok be! Jah-Rá

Sebestyén "Sebő" Szabolcs