Afro-Soul Sound & Friends

A modern reggae és zenetörténet korszakában a különböző stílusok közötti különbségek az évek múltával egyre inkább veszítenek jelentőségükből. Az énekesek, mc-k egyrészt szakmai kihívás, és a rajongótábor növelése miatt is megpróbálnak minél több stílusban bizonyítani. A reggae zenében ez a trend különösen igaz, és már a 70-es években (gondoljunk a soul/funk fúziókra erről még lesz külön bejegyzés is) elkezdődött, míg a '90-es években pedig igazi robbanást élt meg. Akárhogy is a '90-es évek nyertese a dancehall lett, azonban mind a producerek, mind az előadók érezték, hogy a roots spirituális, néhol militáns hangnemét tovább kell vinni. Hiszen sosem tűnt el teljesen, csak a modern kor hangzásvilágába kellett átemelni. Ezért most összegyűjtöttem lemeztáskám kedvenc modern roots/conscious ragga albumait, hogy felidézzünk egy jelentős, és sosem véget érő, maximum átalakuló korszakot. Buju Banton - Inna Heights (Heartbeat, 1997) Nem az első conscious ragga album Buju-tól, de számom...

 A 90-es években, amíg Jamaicában, az USA-ban az évtized végéig a dancehall, hip-hop, ragga egybegyúrt keveréke uralkodott, addig Angliában a dub tovább finomodott egyre inkább hatottak rá más stílusok, illetve a producerek szépen kezdtek megágyazni hírnevüket olyan zenékben, mint a jungle vagy a trip-hop. Most elhoztam gyűjteményem kedvenc 10 hanghordozóját ebből a korszakból. A sok UK kiadvány közé azért 1 hazai is befért. The Hazardous Dub Company - Dangerous Dub Vol.1. (Acid Jazz, 1992) Az évtized legnagyobb zenei újításának számított, mikor leegyszerűsítve a hip-hop és jazz újra egymásra talált, és megszületett az acid jazz. A stílus nevét magáévá tevő kiadó számos albumot adott ki más stílusokban is, például felkarolta a feltörekvő dub producereket, zenekarokat is. Akkor kezdésnek itt is ez az LP. Jól példázza a jazzes/kezdő trip-hop-os beütéseket, amelyre jól példa a Jukibana dub, bár leginkább instrumentális verziókat tartalmaz, azonban a vokálos verziók, mint a My Dub Is Y...